MUNKAVÉDELM
A munkavédelem a szervezett kereteken belüli munkavégzésre vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelmények összességét jelenti, ezt törvények, rendeletek, intézményi előírások és szervezeti intézkedések is támogatják.
A munkavédelem célja, hogy megóvja a szervezetten munkát végző emberek egészségét, munkavégző képességét és humanizálja a munkakörülményeket.
A munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit is úgy kell megteremteni a munkát végző ember számára, hogy megelőzhetőek legyenek a foglalkozással összefüggő megbetegedések és a munkabalesetek.
Ha az ember a saját maga alkotta berendezéseket, gépeket, eszközöket biztonságossá tudja tenni, akkor a foglalkozási ártalmak és a munkabalesetek is megelőzhetőek. A munkabiztonság a veszélytelen technika, technológia alkalmazásával valósítható meg. Mivel a veszélytelen technika általában nem megvalósítható (mivel teljes, 100%-os biztonság nem létezik) vagy csak nagyon nagy költségráfordítással lenne megvalósítható, éppen ezért a biztonságtechnika feladata, hogy megóvja a munkát végzőket a munka ártalmaitól. A munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt fontos (legalábbis egyaránt fontosnak kellene lennie) a munkahelyek megfelelő ergonómiai kialakítása, a zaj csökkentése, a nemdohányzók védelme stb.
A munkavédelemnek két fő területe van. Az egyik a munkaegészségügy a másik pedig a munkabiztonság.
A munkabiztonság meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ellenőrzi ezen szabályok betartását. A munkabiztonság által támasztott követelmények betartásával megvalósíthatóak a balesetmentes munkavégzés feltételei. A munkavédelmi szabályok és előírások betartásával csökken a veszélyforrások száma.
Veszélyforrásnak minősül minden olyan tényező, amely a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkezik és a munkát végzőre vagy a munkavégzés környezetében lévő emberekre ártalmat vagy veszélyt jelent.
A munkaegészségügyi tevékenység célja, hogy a munkavállaló egészségét megóvja a munkahigiénia és a foglalkozás-egészségügy révén.
A munkahigiénia feladata a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok és veszélyek előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése.
A foglalkozás egészségügy feladata pedig a munkavégzésből származó vagy a munkakörnyezet okozta megterhelések és igénybevételek vizsgálata, a munkát végző személy munkaköri alkalmasságának vizsgálata, ellenőrzése és elősegítése.
Ajánlatkérés: tldirect.kft@gmail.com
Munkavédelmi előírások
Törvények:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.
1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról.
1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről.
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól.
1999. évi XLII. törvény a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól.
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról.
Kormányrendeletek:
89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról.
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról.
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről.
98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról.
280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zajról és kezeléséről.
66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről.
224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól.
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.
192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről.
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről.
354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről.
167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről.
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.
273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról.
323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről.
373/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről.
377/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról.
EüM rendeletek:
6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról.
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről.
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről.
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről.
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről.
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól.
30/2001. (X. 3.) EüM rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről
22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségügyi és munkabiztonsági követelményekről.
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségügyi és munkabiztonsági követelményekről.
12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről.
22/2010. (V. 7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.
EüM-SzCsM együttes rendeletek:
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról.
SzCsM-EüM együttes rendeletek:
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.
.